A kalcium-klorid alkalmazásának hatása az iszapfelhalmozódás szabályozására
Bizonyos tényezők változása miatt az aktivált iszap minősége világossá válik, megnagyobbodik, az ülepítési teljesítmény romlik, az SVI érték tovább emelkedik, és a másodlagos ülepítő tartályban a normál iszap-víz elválasztása nem végezhető el. A másodlagos ülepítő tartály iszapszintje tovább emelkedik, végül az iszap elpárolog, és a levegőztető tartályban az MLSS koncentrációja túlzottan csökken, ezáltal az iszap a normál folyamatüzemeltetés során károsodik. Ezt a jelenséget iszaptorlódásnak nevezik. Az iszaptorlódás gyakori rendellenes jelenség az aktivált iszapfeldolgozó rendszerekben.
Az aktivált iszapkezelést ma már széles körben alkalmazzák a szennyvíztisztításban. Ez a módszer jó eredményeket ért el számos szerves szennyvíz, például kommunális szennyvíz, papírgyártási és festési szennyvíz, vendéglátóipari szennyvíz és vegyipari szennyvíz kezelésében. Az aktivált iszapkezelésnek azonban van egy gyakori problémája, nevezetesen az iszap könnyen megduzzad működés közben. Az iszapfelhalmozódást főként fonalas baktériumos és nem fonalas baktériumos iszapfelhalmozódásra osztják, és kialakulásának számos oka van. Az iszapfelhalmozódás káros hatásai nagyon súlyosak, ha egyszer bekövetkezik, nehéz kontrollálni, és a regenerálódási idő hosszú. Ha időben nem hozzák meg az ellenőrző intézkedéseket, iszapveszteség léphet fel, ami alapvetően károsíthatja a levegőztető tartály működését, és a teljes tisztítórendszer összeomlásához vezethet.
A kalcium-klorid hozzáadása gátolhatja a fonalas baktériumok növekedését, ami elősegíti a bakteriális micellák képződését, és javítja az iszap ülepedési teljesítményét. A kalcium-klorid vízben oldva lebomlik és kloridionokat termel. A kloridionok sterilizáló és fertőtlenítő hatásúak a vízben, elpusztíthatják a fonalas baktériumok egy részét, és gátolhatják a fonalas baktériumok által okozott iszapduzzanatot. A klór hozzáadásának leállítása után a kloridionok hosszú ideig a vízben maradhatnak, a fonalas baktériumok rövid távon nem szaporodnak túlzottan, és a mikroorganizmusok továbbra is sűrű, szabályos flokkult képezhetnek, ami azt is mutatja, hogy a kalcium-klorid hozzáadása gátolhatja a fonalas baktériumok növekedését, és jó hatással van az iszapduzzanat megoldására.
A kalcium-klorid hozzáadása gyorsan és hatékonyan szabályozhatja az iszap duzzadását, és az aktivált iszap SVI-értéke gyorsan csökkenthető. A kalcium-klorid hozzáadása után az SVI 309,5 ml/g-ról 67,1 ml/g-ra csökkent. Kalcium-klorid hozzáadása nélkül az aktivált iszap SVI-értéke az üzemmód megváltoztatásával szintén csökkenthető, de a csökkentési sebesség lassabb. A kalcium-klorid hozzáadásának nincs észrevehető hatása a KOI eltávolítási sebességére, és a kalcium-klorid hozzáadásával a KOI eltávolítási sebessége mindössze 2%-kal alacsonyabb, mint a kalcium-klorid hozzáadása nélkül.